Csirkecsöcs és Paradicsomos Lilakáp

Hát a csirke az kábé ugyanaz mint ami előzőleg is volt, kivéve egy két apróságot. Nem szalonnakocka zsírján dolgoztam, hanem egy eká kacsazsíron, és a két zöldpaprikát csutkástól már rögtön beletettem, előbb mint a hagymát, hogy szétsüljön és csak kicsit legyen csípős. Így mentettem meg őket a hűtőben elsorvadástól, mert valóban csak finoman csíp majd rommá sütés után. Sózás a császári füstölt sonkával megoldva. A lilakáposzta meg szintén egy eká kacsazsíron kezd dinsztelődni egész fűszerköménnyel, pohár vízzel és polc tetején talált almaecettel (minőségét korlátlan ideig megőrzi emberek!). Ja és még együtt olyan paradicsommal amit már pont nem ennénk meg maradéktalan örömmel. Sőt, pont semennyire nem ennénk meg, kásás, ízetlen tél eleji bénaság. Rossz rész kivág, káposzta mellé jó rész bevág. Vár. Vége előtt öt perccel két eká méz, meg só. Kész. Esz.
Megint külön edényben csináltam, konyhashotgun alaptörvényt sértve, miszerint spórolunk a mosogatnivalóval. De a látvány megéri, meg az ízek is jobbak így külön. A sonka miatt a csirke nagyon sós, de hát azért van mellé a káposzta meg a vízcsap ugye. A káposztában a paradicsomnak egyébként ízben és látványban is csak sejtelmes jelenléte érezhető, nem baj, ott van az. 7/10, az igazi füstölt sonkára figyelni kell. Most lehet vigyorogni gúnyosan hogy hát ez paleo, és azt mondtam abbahagyom, de azért főztem ilyen kis diétást mert egész hétvégén csokitortát zabáltam karamellás nápolyival XD