Nos, megértük ezt is, hardkór blogger vesz részt a konyhashotgun halhatatlanná tételében, és ez a blog az, amely a nehéz idők ellenére is képes indulása óta 200%-os létszámemelkedést felmutatni. Alant pedáns, részletes leírás, szinte megírt bevásárlólista, stílusosan focimeccs szerint még a főzési időt is beoszthatjuk. A munkamenet és az étel is hibátlan. Üdv a fedélzeten Nuszi!
Az alapötlet az volt, hogy a sütő bevetésre kerüljön. Legyen tartalmas, de mégis könnyed. Körülnézni a konyhában, hűtőben, majd nagyjából random módon bevásárolni a hentesnél és a zöldségesnél. De amúgy is mi kell egy jó étel elkészítéséhez? Jó alapanyagok és hogy élvezd magát a főzést. Mi kell a tökéletes kajához? Valaki, akivel jó főzni, vagy csak lenni, megfelelő mennyiségű és minőségű bor, végtelen idő.
Ezek, és a következők álltak a rendelkezésre:
- csirkemell
- krumpli
- gomba (hétköznapi bolti csiperke, és szárított erdei)
- medvehagyma (múlt heti beszerzés a veszprémi piacról)
- cukkini
- sajt (parmezán, óvári)
- valamikor lefagyasztott bacon
- paradicsom
- petrezselyem
A műveletek nagyjából a következő sorrendben követték egymást: Egy pohár bor. Gombaszószt megcsinálni úgy, hogy nagyon kis darabokra vágni (legjobb reszelni, de az későn jutott eszünkbe), olívaolaj, apróra vágott medvehagymával párolni, só, bors, petrezselyem, amikor elfödte a levét liszt rá, majd tejszínnel felönteni, amikor massza lett belőle kész is. Bor. Félig megfőzni a krumplit, vékony szeletekre szelni a csirkemellet, a burgonyát centi vastagságúra feldarabolni, a húst kevés sóval, több borssal hirtelen átsütni serpenyőben olívaolajon. Bor, cigi. Az előző serpenyőben a vékonyra vágott cukkinit annyira lesütni, hogy kérget kapjon. Örülni Messi góljának. Sajtot lereszelni, paradicsomot felvágni.
Ekkor jön a művészi része. Egy megfelelő méretű munkalapra kifektetni a félig sült húst, arra felhalmozni a gombaszószt, majd a paradicsomot, és néhányra sült cukkiniszeletet. Párra jut bacon, azokat körbetekerni vele. Az a lényeg, hogy lehetőség szerint mindegyik másmilyen legyen. Bor, majd a vizuális élmények hatására önmeghatódás és még egy kis bor. A tepsit kikenni olívaolajjal, majd középtájékra elhelyezni az elkészült műveket, aztán szétszórni rajtuk a sajtokat. Amennyi hely maradt a tepsiben, oda kerül a krumpli. Ami megmaradt cukkini azt is szétdobálni. Gyorsan be a sütőbe, cigi, bor, bánkódni, hogy az a zseléfejű Ronaldo kiegyenlített. Hopp, találtunk még egy kis tejfölt, a sütés vége felé tegyük rá azt is, megtörtént, kész, fasza lett nagyon. Másnap még inkább összeállt az íze.
Életem egyik legharmonikusabb étele lett, de soha többet ilyet, mert egyszeri volt, megismételhetetlen és nem főzünk kétszer ugyanolyat.
